A két világháború hősi halottai

Nyomtatóbarát változat

A világháború az élet minden területére rányomta bélyegét. Az addig pezsgő élet megbénult. A népesség számában is jelentős csökkenés mutatkozik, hiszen a két világháború során sokakat elhurcoltak, a zsidóság nagy részét deportálták, és sokan hősi halált haltak.

Az I. világháború után, a '30-as években kezdtek bátrabban emlékezni az itthon maradtak a frontokon veszett családtagokra, barátokra. Május utolsó vasárnapján - a hősök napján - csöndesen emlékeztek és imádkoztak szeretteikért a község templomaiban.

1936-ban emlékmű is készült, közadakozásból és közpénzből. A szobrot 1936-ban, a volt piactéren, a régi tűzoltószertár előtt állították fel. Az emlékmű teljes harci felszerelésben ábrázol egy bal térdére ereszkedő, jobb kezében babérkoszorút tartó katonát, akinek arca mérhetetlen szomorúságot, megtörtséget sugall. A katona két oldalán márványtáblákba vésve, aranyozott betűkkel a 119 elesett hős neve olvasható. A szobor talapzatán "Pro Patria 1914-1918" felirat található.

A szobor avatására nagyapáink is élénken emlékeznek. 1936. június 15-én történt. József főherceg 10-10 magyarruhás lány és lovaslegény kíséretében gyalog ment a római katolikus templomhoz, ahol csakúgy, mint a rengeteg hívő, ő is meghallgatta a szentmisét. Ezt követően a szoborhoz indult a sokaság. A Himnusz eléneklése után szavalatok, énekkari előadások váltották egymást, majd József főherceg ünnepi beszéde következett. Koszorúját is ő helyezte el elsőként, tisztelegve az elesett hősök emlékének.

A Szózat közös eléneklése után Veinfeld Arnold vezetésével a frontharcosok díszegyenruhás szakaszának elvonulásával ért véget az ünnepség. 1990. szeptember 8-án a II.világháborúban elesett 126 hős nevét megörökítő márványtáblát is felavatták. Az ünnepi beszédet ezúttal községünk szülötte, dr. Orosz István egyetemi tanár mondta, majd mindkét egyház megáldotta az emléktáblát.